Monday, August 17, 2009

POEM...

SITI AISYAH…SERATUS HARI DALAM KENANGAN

(dedikasi khas buat anakanda siti aisyah yang telah meninggal dunia 13 november 2003 pada usia 45 minit setelah dilahirkan....sajak ini saya hasilkan setelah 100 hari bayi saya meninggal dan semasa saya masih dalam pantang...hingga kini masih terasa kehilangannya.....)

ANAKKU SAYANG...
SEMBILAN BULAN BERSAMAMU
CUKUP BERMAKNA BAGIKU
SEORANG IBU YANG DAHAGAKAN KASIHMU.
DETIK ITU TERLALU LAMA RASANYA
UNTUK IBU MENUNGGUMU.

KITA BAGAIKAN BERSATU
DALAM DEGUP JANTUNGMU JUA JANTUNGKU
SERTA TENDANGAN NAKAL KAKIMU
MENGHIBURKAN HATI YANG RAWAN.

ANAKKU SAYANG...
ANUGERAH ALLAH IBU BAJAI
BELAIAN KASIH USAPAN MESRA
MENGHITUNG HARI DENGAN GEMBIRA
SEGALA PERSIAPAN SUDAH SEDIA.

ANAKKU SAYANG...
APABILA TIBA DETIK ITU
IBU SANGGUP BERTARUNG NYAWA
AGAR KAU DAPAT MELIHAT DUNIA
BERSAMA IBU BAPA TERCINTA.

NAMUN,ANAKKU SAYANG.....
BETAPA TINGGI KASIH IBU
TINGGI LAGI KASIH YANG SATU
TAK SEMPAT IBU TATAP WAJAHMU
KAU DIJEMPUT TERLEBIH DAHULU

ANAKKU SAYANG...
SENDU IBU TIADA TARANYA
RINDU IBU TIADA BANDINGNYA
DALAM REDA IBU TERPAKSA
BERJUANG MENERIMA HAKIKAT SEBENAR

ANAKKU SAYANG...
LUKISAN WAJAHMU HANYA MAMPU KULIHAT
DARI RUANG MATA AYAHMU
YANG SAYU BERCERITA
TENTANG LENANYA TIDURMU
TENTANG GEBUNYA PIPI COMELMU
TENTANG SUCINYA WAJAHMU
TENTANG HARUMNYA BAUMU
MEWANGI SYURGA FIRDAUSI...

ANAKKU SAYANG...
TIAP KALI MATAKU PEJAM
MASIH KUDENGAR DEGUP JANTUNGMU
MASIH KURASA GERAK TARIMU
MENEMANI TIDURKU

ANAKKU SAYANG...
APABILA RINDU KUNJUNG MENJELMA
HARUM BAUMU PENAWAR DUKA
PENGUBAT RINDU KETIKA LARA
BAJU TERSIMPAN KUPELUK MESRA
TERASA BAGAI PENGGANTI DIRIMU...

ANAKKU SAYANG...
SURAH YASSIN IBU KIRIMKAN
SEMOGA DAMAILAH ENGKAU DI SANA
BERSAMA DIA YANG SATU
DOA IBU BERHARAP SENTIASA
MOGA KITA BERDUA
BERSATU DI SYURGANYA....

Wednesday, August 12, 2009

MY FAMILY....

inilah my big family....saat-saat seperti ini sangat dirindui dan akan dikenang selagi hayat dikandung badan....i love u very much my dear mum....

AIR OH AIR......

CUACA YANG KERING DAN PANAS MENYEBABKAN KAMI DI SINI MENGALAMI KEMARAU PANJANGGG YANG AMAT MENYAKITKAN...!!! semua stress pasal keputusan bekalan air...semua mencari sumber air..tak kira tua, muda, anak kecil semua rindukan kehadiran air kleuar dari paip......air oh air....dah masuk seminggu kami tidak melihat air mengalir deras keluar dari batang paip...sebut sahaja nama lori tangki menghantar air...semua bergegas dapatkan bekas untuk mengisi air..akhirnya ada yang kembali semula ke rumah dengan wajah yang suram kerana gagal untuk mendapatkan walaupun setitis air...ala berebut punya pasal sampai ada yang tak dapat...maka kawasan ulu menjadi tumpuan....seperti berkelah dan berpesta orang ramai meneroka air di kawasan ulu sungai yang sebelum ini tidak pernah didatangi oleh pengunjung seperti kami.......hemmm...apalah ujian yang melanda...harap-harap hujan akan turun supaya kami dapat melihat air...!!!

Tuesday, August 11, 2009